katatones

„A nevem Lester Burnham. Ez a környék, ahol lakom. Ez az utcám. Ez az életem. 42 éves vagyok. És alig egy éven belül meghalok. Ezt persze most még nem tudom. Bizonyos értelemben már most halott vagyok. Nézzetek rám. Rejszolok a zuhany alatt. Ez a napom fénypontja. Innen már csak rosszabb lesz. Ez a feleségem, Carolyn. Látjátok, hogy megy a metszőolló nyele a kerti cipőjéhez? Ez nem véletlen. Már a puszta látványa lefáraszt. Nem volt mindig ilyen. Régen boldog volt. Régen boldogok voltunk. Ez a lányom, Jane. Egyke. Teljesen tipikus tinédzser. Dühös, bizonytalan, zavart. Bár mondhatnám neki, hogy ez elmúlik, de nem akarok hazudni. A feleségem és a lányom is azt hiszi, hogy irdatlan nagy vesztes vagyok. És igazuk van. Elvesztettem valamit. Nem tudom pontosan, mi az, de tudom, hogy nem voltam mindig ilyen…kába. De tudjátok mit? Sosincs késő megtalálni, ami elveszett”

A lényeg a részletekben rejtőzik.

Itt éppen egy mohában. Azt mondják, az autotróf többsejtű eukarióták közé tartozik. Hűűű...

Szinte minden éghajlaton és élettérben előfordulnak, mivel nagyon tág a tűrőképességük.

Minden moha teleptestes és a tápanyagot egész testfelületükön fel tudják venni, én pedig ötös voltam biológiából. :-)

Ezt a példányt szüleim kertjében, egy téglarakás tetején találtam. Spórák testközelből.

Remélem tetszik.

József Attila (1905-1937) alighanem legnagyobb magyar költőink egyike.

Ferencvárosban született a Gát utcában és itt is nyugszik a budapesti Kerepesi temetőben. Rövid életének minden egyes szakasza maga volt a küzdelem, életrajzának ecsetelésébe most nem mennék bele, vélhetően mindenkinek ismerős, már általános iskolában is tananyag volt...

Ha a halálát említjük, legtöbben csak annyit tudnak a körülményekről, hogy vonat alá vetette magát Balatonszárszón (bár az ORFK szóvivője ezt kizártnak tartja)  azt azonban kevesebben tudják, hogy - talán a gyerekkori nehézségek és nélkülözések miatt - József Attila idegei nem voltak túl jók. Skrizoféniában, testi-lelki fájdalmakban szenvedett és már egész fiatalon voltak öngyilkossági kísérletei. Az orvosok és pszichológusok csak átmenetileg tudtak segíteni rajta. A pályafutása során publikált versek között is akad olyan, melyet a folyamatos önmarcangolás "ihletett".

Mint arról már korábban a HVG is cikkezett (archivum csak regisztrált felhasználóknak) több mint húsz éven át eltitkolták a nagyközönség elől, József Attila azon feljegyzéseit melyek akkor születtek, mikor a költő életének utolsó éveiben, pszichoanalitikusokhoz járt. Az illetékesek szerint azért dugtosták az iratokat, mert a Mamán és a az Ódán felnevelkedett nemzedék nem tudta volna megemészteni, hogy a nagy költő székrekedési problémáiról is írt a kezelések során, valamint nagy előszeretettel használta a klitorisz, anális és fallosz szavakat. Tulajdonképpen több mint 20 évre eldugták a Neurotikus spekulációk c. jegyzetet előlünk, melyek kezdetben József Attila pszichoanalitikusának (Gyömrői Edit) tulajdonában voltak majd Aczél Györgyhöz kerültek és most, annak halála után kerültek elő a MTA Könyvtárából. Aczél György az "egykori állampártnak a magyar kulturális életet mederben tartó központi bizottsági titkára volt". (HVG, 2008.november 18.)

Az irodalomtörténészek szerint a költő - valóban szokatlan - feljegyzése, Horváth Iván és Tverdota György Miért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila c. kötetében jelenhetett volna meg, hiszen abban, a költő személyiségvizsgálatáról, kórképéről részletes és nagyon alapos elemzés olvasható. Vita a fenti könyv megjelenésekor is volt, ez ma sem hagyott alább, ugyanis a szakértők eltérően nyilatkoznak arról, hogy valóban szükség volt-e arra, hogy ezek az iratok napvilágot lássanak. Hozzátartoznak-e József Attila költészetéhez, megismeréséhez illetve etikus-e, egy beteg ember kéziratait a nyilvánosság elé tárni. Nyilván attól is tartottak, hogy a költőről kialakult kép, csorbát fog szenvedni és a spekulációk megismerése után kevésbé fogják idealizálni őt az olvasók.

Íme a vita tárgya, idézet a Mozgó Világ 2008/10 számából József Attila Neurótikus spekulációiból: 

"Egy csurr, egy pu" - mondta a kisgyerek diadalmasan a bilin. Megfigyeltem régen, hogy a székletet meg a vizeletet, nem lehet egyszerre kiengedni - a széklet kiesése után viszont a vizelet magától megeredt, minden nyomás nélkül. Állítólag egy nyolcas alakú izom övezi az urethrát meg az ánuszt. Tehát amikor e nyolcas egyik hurokja zár, akkor nyílik a másik. Minthogy nekem lényegében székelési zavaraim vannak, nincsen utána kielégítő érzésem, s minthogy erről van tudomásom, de arról is, hogy míg anyám élt és én otthon voltam, székelési zavaraim nem voltak - valószínű, hogy urethrális kielégületlenség miatt keletkezett ez az én egész anális kapkodásom.

---

Valószínű, hogy a nemi egyesülésre irányuló vágyban a nőnél, a nő nemi szerveiben (nem szólok most a szájról és az ánuszról, mely mindkét nemnél - azt hiszem - izgalmat tartalmaz, mely csak a koituszhoz való közeledéssel adódik át a nemi szervekre) a nő nemi szerveiben, mind a klitoriszban, mind a vaginában egyszerre jelentkezik a szenzáció, éppúgy mint a férfinál egyszerre jelentkezik a herékben meg a péniszben.

Vajon hány hagyatékban lapulhatnak még hasonló jegyzetek, költőink, íróink tollából...?

És vajon tényleg rejtegetni kell a publikum elől az ilyen jellegű  írásokat...?

Engem ért a megtiszteltetés, hogy a B-oldal első vendégszerzője lehettem.

Klikk

Hálás köszönet a lehetőségért, rengeteg komment érkezett, értékelem őket.

Igen, mindegyiket! :-)

szolgálati közlemény vége

Íme egy újabb ízelítő köztéri órákból.

Miközben a képeket készítettem, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne mégtöbb időmérőt elhelyezni a fővárosban. Mi lenne ha pályázatot írnának ki az illetékesek, a formatervezők és alkotók között úgy, mint nemrégiben a szelektív hulladékgyűjtők esetében is tették?

Szerintem sikere lenne. A műemlék jellegű órákat (New York palota, Ferenciek tere, Vásárcsarnok) védeni-óvni kell, a jellegtelen, szürke, unalmas forgó órákat (Blaha Lujza tér, Ferenc körút, Kálvin tér) pedig nyugodtan le lehetne cserélni egy formásabb és izgalmasabb darabra.

Na lássuk ezúttal miket találtam:

Különleges épület, különleges óra a Ferenciek teréről. A ház 1909-1913 között épült Schmahl Henrik tervei alapján. (V. kerület)

Álló a Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca találkozásánál. Kár, hogy a "reklámfelület bérelhető". (V. kerület)

Egyszerű de nagyszerű... MKB székház, Váci utca (V.kerület)

Pár lépéssel arrébb az MKB másik órája, az Erzsébet híd lábánál, háttérben a Mátyás Pincével. (V. kerület)

Ez itt fent pedig, az 1897-ben épült Vásárcsarnok órája. Fővám tér. (V. kerület)

Közelebbről:

A következő (alighanem a legszebb óra) a New York-palotán látható. Az épület egyébként 1894-ben épült és a földszintjén megnyitott New York kávéházban találkoztak anno az irodalom és művészet nagy képviselői. Az épületet pár nemrégiben végre felújították amiért tavaly Europa Nostra medállal is kitüntették. (VII. kerület)

Közelebbről:

Ez pedig valószínű Budapest legnagyobb köztéri órája az Astoriánál. Nekem tetszik, úgy ahogy van. (V. kerület)

Félig köztéri félig cégér. Kígyó utca. (V. kerület)

... és még egy ebből a kategóriából. Teréz körút, a Béke Hotel mellett. (VI. kerület)

Egy érdekes megoldás. Óra az újságosbódén. Teréz körút - Podmaniczky út sarok. (VI.kerület)

Az Oktogonnál van még egy óra, ami az első részből kimaradt. Ez jelzőlámpa tartóként is funkcionál. Ennek ellenére egész csinos. (VI. kerület)

És a végére egy sunyi ál-óra a Pilvax közből. (V. kerület)

Ma nagy meglepetés és megtiszteltetés ért. A legrövidebb és leghosszabb nevű budapesti utcákról szóló bejegyzéseimet publikálta a HVG online.

A teljes cikk az ingatlanmenedzser weboldalán érhető el és már jó pár napja olvasható. Sajnos én nem tudtam róla, ma hívták fel rá a figyelmemet.

Örülök, hogy a két post elnyerte a szerkesztő(k) tetszését (is), ilyen jó hétfőm nem volt mostanában, köszönet érte. :-)

Az idő pénz... Tudják ezt a fővárosban is, éppen ezért lehetséges, hogy minden közlekedési csomópontban találkozhatunk köztéri órával. Budapesten megközelítőleg 150 ilyen időmérő található, ezek nagy része a Pontos Idő Kft. kezelésében áll. Van közöttük csúnya, szép, régi, új, forgó és zenélő, egy dologban azonban megegyeznek: szinte mindegyikük automatikus és állítólag mindannyian a frankfurti atomóráról veszik a jeleket.

Íme egy kis ízelítő, a teljesség igénye nélkül:

Körbe-körbe forgó a Blaha Lujza téren (VIII. kerület)

Egy elegánsabb darab az Oktogonról (VI. kerület)

A mi városunk - Újbuda. Egy új időmérő a Móricz Zsigmond körtérről, a négyes metró építési törmeléke között... (XI. kerület)

Kultikus találkahely - Moszkva tér (II. kerület)

A Nyugati Pályaudvar "multifunkciós" órája, mely a hőmérsékletet is mutatja, nappal gyakorlatilag használhatatlan... (VI. kerület)

Szemben vele a pályaudvaré viszont jól működik:

Zenélő óra a Mechwart ligetben (II. kerület)

Ezt az órát több mint két éve találtam, a Ferenciek terén, akkor sem működött már és valószínű, hogy azóta nincs is a helyén... (V.kerület)

"Időkapu". Ebből a sorozatból ez az óra a kedvencem. Az ORFI-val szemben található a Frankel Leo úton. (II. kerület)

FOLYT.KÖV.

Helyszín: XI. kerület - Villányi út, a Pető Intézettel szemben. Érdekes alkotás. 

Azt nem mondanám, hogy különösebben díszíti a ház falát, mindenesetre nem is csúfítja azt és legalább kitűnik a szürke tömbök közül mosolyt csalva azok arcára, akik nem szemlesütve járják a budapesti utakat. :-)

Ahogy ígértem...  tádááám.

Azért megjegyzem, hogy közel sem volt egyszerű egy nyamvadt utcatáblát találni a gyorsforgalmin. :-)