Kosztolányi Esti Kornélja ellátogat a Becsületes városba ahol mindig mindenki kíméletlenül őszinte és igazat mond. Bármikor, bármilyen körülmények között. Ez a mű egy szatíra ugyan, de azért nagyon elgondolkodtató. Érdemes elolvasni, nem hosszú.
A brutális őszinteség rengeteg baj forrása lehet, hisz gondoljunk bele, milyen galibát okoznánk azzal, ha gondolkodás nélkül, mindenkinek a szemébe mondanánk (az addig) eltitkolt vagy elhallgatott véleményünket. Főleg a munkahelyeken vagy kisebb "kényszerű" közösségekben lenne ez ciki. De vajon jobban járunk a kegyes hazugsággal? Hosszútávon egész biztosan nem... rövidtávon mégúgysem... egy adott pillanatban esetleg... Nehéz és összetett kérdés ez, amire konkrét és egyértelmű választ nem lehet adni, mivel a hazudni-nem hazudni szituációk helyzetfüggőek (is).
Mindezek ellenére, az őszinteség, egyik legfontosabb emberi erényünk, élnünk kell(ene) vele, még úgy is, ha olykor bonyodalmat okozunk általa...
Utolsó kommentek